Reggeli áhítat

Reggeli áhítat

Csicsereg a reggel, oszlik a homály,
párállik a lég, ébred a táj.
Cseppen a harmat, dőlnek a szálak,
fűbe lapulnak, pihe-puha árnyak.
Kábít a hőség, roppannak az ágak,
nyújtózik a táj, minden víz árad.
A tüdő tágul, az elme meg bámul,
mi’ csoda a reggel, mely szem elé tárul.
Rezdül a levél, langy fuvallat kél,
nap sugarával keringőzik a szél.
Mosoly az arcon, tágul a tér,
a reggel bódulata lelkedig ér.

Vízparton

Csend – rend
raj – zaj
csobbanás, loccsanás
sustorgás és szárnycsapás
békabrekegés, lepkerebbenés
sima a víztükör
a légtér kiürül
olajfoltok a képen
bealkonyodott szépen
a ritmus nem dalol
a nádas elcsitul
gyúljatok ki csillagok
s hagyjatok,
már álmodok.

Reggeli áhítat
Tagged on: